Sokadik búcsú Yinchuantól

Ismét hazautazás előtt állok. A munkák befejeződtek, pár hibát kell kijavíttatni, de azok többségét csak akkor lehet, ha leáll az erőmű. Ráadásul többségéhez nincs rám szükség, a kínai kollegák is meg tudják oldani. A garanciális mérés (ehhez van kötve kb. 2x1,6millió euró kifizetése) is bizonytalan, valószínű, hogy majd szeptemberben lesz. Felvetettem hát a főnökömnek, hogy vagy kiutazna hozzám a családom, vagy ha azt nem tudjuk megoldani, akkor én mennék haza egy hosszabb szabadságra. Ő kapásból az utóbbit javasolta. Sikerült nagy nehezen a jegyet is átrakatnom, így elérkezett az újabb búcsúzkodás ideje Yinchuántól. Dzsoni ma érkezett vissza Pekingből szabadságról és egyből azt a kérdést tette fel, hogy megyünk-e vacsorázni valahova. Igent mondtam és még meghívtam XiaoQiu-t is. Ő meg megkérdezte, hogy Abuéknak szólhat-e. Egye fene, egyszer élünk, jöjjenek ők is. Végül kiegészült a csapat az énekesnőjükkel és annak pasijával, meg Yuezi-vel (plusz részünkről Donnal). Így 9-en ültünk be a lakáshoz közel lévő étterembe (előtte egy felest letoltunk Abuékkal nálam). Elég sokféle ételt rendeltem, ami máskor általában bőven elég, de ez az éhes sáskaraj pillanatok alatt felfalta. Kicsit még beszélgettünk a söröket iszogatva, majd fizettem és mentünk a bárba, mert Abuékra már várt a munka. Mikor a tulaj megtudta, hogy holnap utazok haza, kiadta parancsba, hogy nem hagyhatom el saját lábamon járva a helyiséget. Meg is kezdte a koccintást velem, majd szép sorjában a többiekkel is innom kellett, annyi pihenőt kapva, amíg a poharat megtöltötték nekem. Szerencsémre ez nem tartott sokáig, mert Laoyou-nak el kellett mennie és bár a többieknek meghagyta, hogy itassanak le, távoztával csökkent a tempó. Ráadásul Abuéknak is jött a második fellépés (kb. 2x30-40 percet játszanak). Éjfél után így a saját lábamon távoztam a többiekkel együtt. Mindenkitől érzékeny búcsút vettem, majd Yashia hazavitt a robogóján és készülhettem a repülőútra.

Ui.: A reptéren éppen szolgálatos volt XiaoQiu exe, így mikor odaértem direkt nekem nyitott egy újabb beszálló kezelőt, bevette a bőröndjeimet, kiadta a jegyet a vészkijárathoz, majd be is zárt, hiába tolultak már mások is mögém. Persze fülig ért a szám, hogy milyen VIP személynek tűnhettem.