Nem mondhatnám, hogy kipihenten ébredtem, de szólt az ébresztő, így menni kellett. A nap eseménytelenül telt. Megpróbáltuk ismét a pinyózást, de nem hozott olyan játékot, mint előző nap, azért nem volt rossz sem. Este elég fáradtak voltunk, de természetesen ismét nekivágtunk az éjszakának. Mondanom se kell mennyire meglepődtek, hogy ismét felbukkantunk, viszont a rasztáéknak nyomuk se volt. Haoyuannak odaadtam a dalszöveget, amit eddig mindig otthon hagytam. Hirtelen nem tudta mihez kezdjen vele, megkérdezte, hogy fordítsa-e le angolra, amire mosolyogtam, hogy nem kell, majd ha eljutok, oda, akkor kínaiul szeretném elénekelni. Elővett 2 papírdarabot, tollat és leült velünk egy asztalhoz. Elkezdte pinyin-ül leírni a szöveget. Próbáltam elmagyarázni neki, hogy nincs rá szükség, majd a kollegám megcsinálja, de vagy nem értette meg, vagy csak nem akarta rá hagyni. Mivel elég hosszú dal, elég sok időbe tellett mire végzett vele. Utána szerzett egy gitárt és ismét elmutogatta az akkordokat, majd otthagyott, hogy gyakoroljak. Csabi eközben teljesen elálmosodott, így elköszönt. Láttam, hogy a pultnál a gépen az előző 2 este készült képeket nézegetik, így kértem Haoyuant, hogy másolja át nekem pendrive-ra, ha van neki, mert az enyém sajnos nincs nálam. Sikerült szereznie, de megígértette velem, hogy másnap, de legkésőbb vasárnap vissza kell vigyem. Így el is dőlt, hogy a héten még egyszer jönnöm kell, kimerültség ide, vagy oda. Elkezdte szemezgetni a képeket és csak azokat másolta át amin szereplünk Csabival. Mondtam neki, hogy az összes kell, amit nem igazán értett. Gondolom azért mert náluk közkedvelt dolog, hogy mindenhol magukat fotóztatják, el se tudják képzelni, hogy minket inkább mások érdekelnek. Mivel egyedül maradtam, csak ücsörögtem és hallgattam a zenét, szerencsére Abu játszott Lükával (a haverja Akhmar hazautazott pár hétre). Amíg Csabi ott volt nem nagyon szólt más hozzánk, amint egyedül maradtam és látták milyen „magányos” vagyok a szomszédos asztaltól egyből elkezdtek koccintgatni velem. Befutott Grisien is, így hamarosan az asztalánál kötöttem ki, igaz nem Ő hanem Lüká hívott, hogy ne unatkozzak egyedül. Grisien elmesélte, hogy elég sokat ivott és úgy jött motorral a klubba, de nekiment egy taxinak. 100 jüant kellett fizetnie, hogy elengedje a taxis. Az egyik srác a asztaltársaságból elkezdett angolul próbálkozni, de nem nagyon értettem mire akart kilyukadni, csak annyit fogtam fel, hogy a kínai lányok nehezen megszerezhetőek, mondjam el neki milyenek az amerikaiak. Kértem Grisient, hogy segítsen megértetni vele, hogy fogalmam sincs, mert nem amerikai vagyok, hanem magyar. Elkezdte fogdosni a kezem, a lábam, ez kezdett gyanússá válni, de ugye ezen a tájékon ez még bele szokott férni, főleg ittasabb egyéneknél. Biztos, ami biztos elkaptam az arra sétáló Haoyuant és kértem, hogy üljön le, mert inkább vele beszélgetnék, mint ezzel a gyanús személlyel. Le is ült, de a srác nem tágított, már a fejemet, tarkómat, nyakamat simogatta. Na, ennek a fele se tréfa, de Haoyuan csak nevetett és elment wc-re. Nem akartam kettesben maradni a sráccal, így felpattantam és a pultnál üldögélő Dagi barátnője mellé vetődtem le, fedezékbe vonultam. Mivel többen is látták mi zajlik és gondolom Haoyuan is szólt valakinek, így azt láttam, hogy előkerítik a buzi gyerek haverját, felszólítják a távozásra és kikísérik őket az ajtón. Biztos, ami biztos maradtam a pultnál, bár már nekem is indulnom kellett volna haza, de nem szerettem volna együtt várakozni taxira velük. A pult túloldalán volt egy másik rejtőzködő ember: Abu. Alig vettem észre, ott guggolt és néha lopva kikukucskált. Mikor észrevettem és kérdőn ránéztem mutogatta, hogy már dugig van sörrel és az egyik vendég itatni akarja még. Elkezdtem Kicsit később Lükának ecseteltem, hogy sajnálom, hogy nem beszélek kínaiul, mert így nem tudunk barátok lenni. Sajnos Lüká alig tud angolul, így koránt sem vagyok benne biztos, hogy megértettem, de kb. ezt válaszolta: „Nézd meg mennyi az idő, nézd meg kik vannak itt. Csak barátok, nem baj, hogy nem tudsz kínaiul, te is itt vagy, te is barát vagy”. Már ettől majdnem elérzékenyültem, de még megfejelte azzal, hogy adott nekem kínai nevet, amiről én nem akartam elhinni, hogy nincs jelentése, így az arrébb ülő Haoyuanhoz mentem megkérdezni mit jelent. Azt állította, hogy az tényleg csak egy név. Ekkor Lüká elkiáltotta magát: „az új neved legyen inkább Bai Ni Lou Bo!”. Amin mindenki jót derült. Természetesen Haoyuan nem volt hajlandó elárulni a jelentését, azt mondta majd holnap. Ezután mindenki az új nevemet kóstolgatta, én is. No, de ha már van nevem, akkor megkértem Haoyuant, hogy írja le nekem a pincérekét, mert olyan kínos, hogy egyikükét se tudom. Íme:
 |
| Lei Zi - Abu - Xu Wei |
 |
| Xiao Ke (Kis Dagi) - Sun Yan (Dagi bnője) |
Az új „barátommal” Xu Wei-el elkezdtünk kockapókerezni. Többnyire vesztett, szinte egy üvegnyi hátrányba kerültem vele. Persze a vesztesnek innia kellett. Eddigre a személyzeten és tulajokon kívül csak Abu, Grisien, az öreg énekes Wang (vagy Mang), meg én maradtunk. Abu időközben előmerészkedett a pult mögül, de tényleg elég sokat ihatott, mert ledőlt az egyik kanapéra és hamarosan mély álomba merült. Így már azt se hallhatta mikor Grisien a kérésemre elkezdte énekelni a Nirvana: My Girl dalát. Eleinte nem is vettem észre, csak a refrénnél esett le, hogy nem angolul, hanem kínaiul énekel, ugyanis azt a részt se értettem, aminek tudtam a szövegét. Grisien elvonult inni, én meg leültem a helyére a színpadon és gitározgattam, majd lehúztam a potikat a keverőpulton amit Haoyuan megköszönt, no nem azért mert rosszul játszottam, mivel a gitáron le volt véve a hangerő, hanem azért mert csak nekem jutott eszembe és megkért, hogy kapcsoljam is ki. Ezután nemsokára takarodót fújtak. Abut betakargatták, a pincér srác (Xu Wei) ott maradt, mi pedig távoztunk. Grisien felpattant a motorjára, Lüka és Haoyuan a kocsijukba, én meg taxiba. Fél 4-re értem haza. Azt is csodáltam, hogy eddig bírtam 3 éjszakát, bele se mertem gondolni milyen lesz a reggeli ébredés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése