Báránysütés

Elég zsúfolt volt ez a hétvége. Pénteken egy koncerttel kezdődött, a tartomány egyik leghíresebb zenekara játszott, egyik korábbi bejegyzésemben látható az énekes. Eléggé a város szélén, az egyetemi övezetben léptek fel. Újdonsült barátom, Robin invitált meg. Nem sok ismerőssel találkoztam ott, de azok rendesen meglepődtek hogyan keveredtem oda. A koncert elég jó volt, de annyira nem, hogy szétpogózzam a kínaiakat. Tartottak egy pihenőt, utána egy új énekes jött fel és reggea-t játszottak. Utána ismét szünet, előkerült az ősénekes, és basszusgitáros is, így folytatódott a nosztalgiázás, örömzenélés. A koncert után éjfél körül átmentünk a klubba, ahol felbukkant egy nagydarab ember, akit Borisznak hívtak. Mily meglepő oroszul (és kínaiul) beszélt. Volt vele még egy pasi, meg 2 csaj. Kínai kollegám (Dzsoni) szerint az egyik csaj nem kínai, inkább koreai lehetett. Eléggé ittas állapotban voltak, amikor a nem kínai lány elkezdett táncolni minden férfi szem rá tapadt. Ez azért annyira nem tetszett Boroisznak, így haza zavarta a társaságát. Leült hozzám, Robinhoz, meg még 2 kínaihoz. Robinéktól megkaptam a feladatot, itassam le amennyire tudom az oroszt, hogy ő fizesse majd mindenki italát. ((Egyébként másnap megdícsértek, hogy sikeresen hajtottam végre a feladatomat, Borisz fizetett, mint a katonatiszt). Hmm. Azért ez szép feladat. Vodka szerencsére nem került elő, csak söröztünk. Az orosz előnnyel indult, már eléggé szétfolyósan beszélt. Elővettem sok éves rám kényszerített nyelvtanulásaim maradványát és bemutatkoztam neki: „Minyá závút Tamás Bálint. Hárásó”. Elég jól el voltunk, de elszaladt az idő, így ideje volt hazaindulnom, mert reggel 8-ra vissza kellett jönnöm, innen indultunk bárányt sütni a sivatagba. Robin szerint leszünk vagy 40-en. Ejjha. Abu zenésztársa (Jasa, nem tudom pontosan hogy kell leírni) motorral hazavitt, így nem kellett taxira vadásznom. Kb. 4 óra alvás után irány ismét a klub. Meglepően frissnek éreztem magam, de ott azért 2 doboz kólát magamévá tettem gyorsan. Lvkai még durmolt, így Robinnal kint ültünk le és beszélgettünk. Végül magához tért a „főnök” is és elindultunk a kis Suzukival. Előbb felvettük a kisfiát (elől utazott velem, az ölemben), majd némi ételt vettünk reggelire. Utána egy bolthoz értünk, aminek az emeletén gyülekeztek páran. Köztük Abu és a barátnője. Kiderült, hogy nem leszünk 40-en, csak kb. 15-en és nem birkát megyünk sütni, hanem horgászni. No sebaj, csak menjünk már. Felmarkoltuk a sámlikat és egyéb eszközöket, lecipeltük a kocsikhoz. A leggazdagabb srácnak Porsche Cayenne terepjáróra tellett. A másik egy böhöm nagy Toyota Pradoval tolatott oda, hogy legyen mibe a sok sört berámolni. Miután minden a helyére került, elindultunk a sivatagba, ami egy ideig azt az útvonalat jelentette, ahol minden nap járunk az erőműbe, de a Sárga folyó után letértünk az autópályáról. Valóban egy horgász tónál kötöttünk ki, mely a homokdűnék közt lapult meg. Az egyik kocsi platóján ott lapult ám egy bárány is, így mégse lett csalódás. Ha 40-en nem is, de 20-an voltunk. Innentől beszéljenek a képek:

Szemétszedéssel kezdődött a tereprendezés.

Ezután jött a napernyő ponyva kifeszítése. Node hova is kössük a végét?

Naná, hogy a kocsikhoz.

Közben a bárány is készült a feladatára.

Elkezdte a forgolódást.

Előkerültek a hangulatfokozó eszközök is: kólás palackban hazai pálinka és az üvegben beijiu...

...a hangszerek...

...és a sör.

A bárány kicsi, az emberek éhesek, így a lányok egyéb falatkákkal is készültek.

Közben szépen pirult a bárány.

...és az egyéb finom falatok is.

A sivatagban nagy a párolgás, erre oda kell nagyon figyelni, sok folyadékot kell inni. Mi ezt észben tartottuk.

Nem, nem a kézremegést mértük. Le, vagy fel fordítod a tenyered? Amelyikből kevesebb van, azok isznak.

Az utolsó simitások.

Már csak a vasat kell eltávolítani és kezdődhet a lakoma.

Szép ropogósra sült.

A házigazda (Mr. Long)  kapta a legjobb falatot (övé a Porsche Cayenne).

Abu és YinYiZhao (Mr. Long barátnője) fáradhatatlanul zenéltek.

A bátrabbak (azaz én és Long) még úsztak egyet levezetésként a hideg tóban.

Úszás után jó volt pihenni és a naplementét nézni.

Kora este visszaautóztunk Yinchuanba, én Mimige Toyotájába kerültem Abuval, barátnőjével és Robinnal. Mivel eléggé megfáradtam, így Abu barátnőjét használva párnának végig aludtam. Miután Abuék kiszálltak elmentünk egy tésztás helyre vacsorázni gyorsan, közben Robin hazarohant lezuhanyozni és átöltözni. Miután végeztünk egyenesen a tegnapi koncerthelyre mentünk, LvKai lépett fel a zenekarával. Nagyon kevesen voltak, szinte csak ismerősi kör. Előzenekarként Abuék játszottak, Lvkai basszusgitáron kísérte őket, majd jöttek a főszereplők. Nagyon igényes, jó zenét hallhattam. Természetesen koncert végeztével még nem ért véget az este, a klubban kötöttünk ki, ahol folytatódott a sörözés. Valamikor reggel 5 körülre érhettem haza.